Igazából arról szerettem volna adatokat gyűjteni, hogy mikor milyen scharenkreuzereket készítettek a füredi hajógyárban. Megtudtam, hogy a hajógyár iratanyagát a Veszprém Megyei Levéltárban őrzik. Ahhoz, hogy a levéltárban ezeket az anyagokat valaki kutathassa a hajógyár jogutódjának a TLC Kft.-nek az engedélyére van szükség. Levélben kértem tőlük engedélyt, ami kb. postafordultával meg is érkezett (köszönet érte!).
Így aztán egy előre egyeztetett szép napon megérkeztem a levéltárba, ahol már vártak, előkészítették számomra az anyagot (köszönet érte!). Amit először megkaptam az egy katalógus arról, hogy milyen iratokat őriznek. Ebből elég hamar kiderült, hogy azt nem fogom megtalálni amit kerestem, mivel a hajógyár működéséről csak az 50-es évektől kezdve őriznek itt iratokat, háború előttieket nem. Amit viszont találtam, a régi tervrajzok. A tervek között nem csak a háború után készült rajzok vannak, hanem talán a működés kezdetétől fennmaradt összes tervrajz.
Bár nem vitorlázás, még csak nem is hajóépítés, mégis nagy élmény nézegetni ezeket a régi rajzokat. Bepillantást enged egy olyan világba, amelyben én már nem élhettem.
Mit gyártottak a füredi hajógyárban? A mai sorozatgyártásra beállt világunkban nehéz már felfogni is, de mindent. Természetesen gyártottak és javítottak hajókat és darukat. Ezeknek minden fajtáját és minden méretben. A nagy személyszállítóktől és kompoktól kezdve a 4 m-es csónakig. 125 m2-es cirkálótól a Moly-ig mindent. Acélból, fából, alumíniumból, műanygból. Ezen kívül daruk, csörlők, ... sínautó, motorkerékpár oldalkocsi, jégszekrény, hogy csak a legérdekesebbeket említsem.
Az is szinte felfoghatatlan ma már, hogy minden apró alkatrészről készült rajz. Veretekről, csigákról, spannerekről stb. Nyilván azért készült rajz, mert ezeket a szerelvényeket ott gyártották le egyedileg. Tehát nem úgy készültek ezek a hajók, hogy a katalógusból kinézték az alkatrészeket, megrendelték összerakták, hanem szinte minden ott helyben készült egyedi tervek szerint, egyedi méretre.
És persze mennyire más egy kézzel rajzolt terv mint egy CAD programmal összakattogtatott. Már maga a terv is egy remekmű, szinte művészi ábrázolása a tárgynak. Sok ember sok munkaórája van egy-egy rajzban. És mennyivel véglegesebb is egy ilyen rajz, mint a mai digitális utódjai. A rajzokon nincs sem DELETE sem UNDO, nincs arra lehetőség, hogy egy kicsit kijavítom amit elrontottam, aztán újra kinyomtatom.
Szóval élveztem ezt a kis kalandozást egy ötven évvel ezelőtti világban.
Az első táblázat az összesítőből készült kivonat. Azokat a tételeket tartalmazza, amelyek a leírás szerint vitorlás hajó tervek. Nem néztem végig az itt szereplő terveket, de jó esély van rá, hogy azok ténylegesen megvannak a levéltárban.
A sok terv közül enegem igazából csak a klasszikus vitorláshajók tervei érdekeltek, ezeket néztem végig részletesen. Igyekeztem a lényeges adatokat egy táblázatban összesíteni. Vannak olyan tervek, amelyek nagyjából komlpettek, le lehetne gyártani azok alapján a hajót. Más tervek esetében csak egy-egy lap maradt meg az egész hajóból, pl. egy vitorla terv vagy egy vonalrajz. Olyanok is vannak, amelyek ajánlati tervek vagy előzetes tervek és valószínüleg a részletes tervezésig el sem jutottak.
Egy kis magyarázat a táblázathoz: a levéltárban a dokumentumok tékákba vannak rendezve (első oszlop), ennek alapján találhatók meg. Tehát ha valaki kikéri a 80-as tékát, akkor abban a sok rajz kőzőtt 30 m2-es scharenkreuzer terveket is fog találni.
A rajzszámok talán inkább típus számok, néhol például láthatóan nem egy időben készült rajzoknak is ugyanaz a rajzszáma (a rajzszámokon belül még vannak alszámok, amelyeket nem írtam be a táblázatba).
Remélem a táblázatból kiderül, hogy melyik terv milyen részletes, mit tartalmaz.