Amikor először felmerült a scharenkreuzer szabályok kidolgozása 1908-ban, az elképzelés az volt, hogy a vitorlafelület rögzített, a hozzá tartozó hajótest viszont teljesen szabad, hogy a tervezők a lehető legjobb formájú testet alkothassák. (Ezt jól kifejezi az osztály angol neve: square metre yacht, "négyzetméter yacht".) Folyamatosan, és különösen az 1920-as évek elején a hajótestek egyre hosszabbak lettek és egyre karcsúbbak, egyre gyorsabbak a nyugodt vizeken, de csökkent a tengerállóságuk. Például az egyik utolsó hajó amelyet a régi szabályok szerint terveztek 13,40 m hosszú volt és csak 1,75 m széles !!!
A szabályokat 1925-ben teljesen átalakították, azért is, mert egyre szélsőségesebb és drágább hajók épültek, ami az osztály megszűnéséhez vezethetett volna.
Az új szabályban megőrizték a rögzített vitorlafelületet, de néhány korlátot vezettek be a hajótest méreteire, amint az a következőkben olvasható.
Az 1925-ös szabályokon az évek során csak néhány kisebb módosítást hajtottak végre, míg kialakult a ma érvényes szabály. A változásokat Karl Ljungberg svéd professzor végezte és a tapasztalatok alapján további részleteket illesztett be a régebbi szabályok közé.
Az 1925-ös szabályok egy elképzelt minimális hajótesten alapulnak úgy, hogy közben a szabad tervezés lehetősége is megmaradt azzal, hogy ha valaki nagyobb (hosszabb) testet szeretne, akkor négy különböző méretet meg kell növelnie az elképzelt minimális hajótest arányainak megfelelően. Ez a négy méret a vízkiszorítás (tömeg), szabad oldalmagasság, a kil hossza és a legnagyobb szélesség.
A hajó hosszát (Lx vonal) néhány centiméterrel a vízvonal felett kell mérni, például egy 30-as scharenkreuzernél ez 18 cm, a 22-es schareneknél 15 cm és így tovább a scharenkreuzerek kilenc különböző osztályában.
Következzen néhány példa arra, hogy milyen 30-asok építhetők, ne felejtsük, hogy mindegyikhez ugyan az a vitorlafelület tartozik.
| Hajó | Közepes hosszúság és szélesség egy átlagos hajónál |
Lx-vonal | tömeg | szabad oldal átlagos | szélesség | kil hossza |
|---|---|---|---|---|---|---|
| legkisebb | 11,70 m * 2,03 m | 9,10 m | 2000 kg | 50 cm | 186 cm | 230 cm |
| közepes | 12,50 m * 2,20 m | 10,30 m | 2563 kg | 55 cm | 198 cm | 260 cm |
| nagy | 13,85 m * 2,24 m | 10,80 m | 2817 kg | 57 cm | 203 cm | 273 cm |
A méréseket az alábbiak szerint kell elvégezni.
A méretek mindig minimum méretek és szabadon növelhetők ha szükséges például a sebesség növeléséhez. A tömeg például sokszor 100-200 kg-mal több a lehetségesnél, néhány újabb svéd hajónál a szabad oldalmagasságot 5-15 cm-rel megnövelték.
Az átlagos szélességet három különböző magasságban kell mérni, a fedélzet síkjában, az Lx vonal síkjában és pl. a 30-as scharen esetében 9 cm-rel a vízvonal alatt. Ezeket kell átlagolni, de úgy hogy az Lx síkban mért szélességet 4-szeres szorzóval kell figyelembe venni:
átlagos szélesség = (b0 + 4*b1 + b2) / 6
A nagy vitorlák sokszor meglepik az embert, mivel sokkal nagyobbnak tűnnek mint a neve pl. 30-as, (még mindig a 30-as schareneknél maradva,) alapján gondolnánk. Ennek oka, hogy az orrvitorlák és a spinakker mérete és formája teljesen szabad, egyedül az árbóc, a forstág és a fedélzet által bezárt háromszög területét mérik fel és ezt 85%-kal számítják be a vitorla felületbe. A nagyvitorlát teljes felületével számítják be a vitorlafelület számításakor. A nagyvitorla és az első háromszög aránya szintén szabadon választható, így nagyon nagy génuák és spinakkerek alkalmazhatók.
A további különböző méreteket is tartalmaz a szabály, például a hajó elejének méreteit, annak megakadályozására, hogy az orr túlságosan előrenyúló legyen. Vagy vannak a kabinra vonatkozó minimális méretek. A scharenkreuzerek az R-yachtokkal szemben nem nyitott fedélzetűek, így minmális kényelmet nyújtanak a legénységnek. A kisebb osztályokban mint a 22-es és 30-as, mindössze annyi az előírás, hogy lenni kell kabinnak a megadott minimális méretekkel, amelyben legalább két ágy elfér.
Ahogy korábban említettük kilenc különböző scharenkreuzer osztály van, a 15-ös, 22-es, 30-as, 40-es, 55-ös, 75-ös, 95-ös, 120-as és 150-es osztály. A 22-es és 30-as nemzetközi osztály (volt?), a 30-as és 40-es olimpiai osztályok voltak. A nagyobb hajók, amelyek 30-asnál nagyobbak, általában az 1925-ös szabály előtt épültek és manapság leginkább a Balti-tengeren találhatók, az osztály rajongói birtokolják és versenyeznek velük vagy vitorláznak a szigetek között.
A másik oldalon a 22-es és 30-as osztály nagyobb fejlődést mutat, nagy számú hajó készült az 1925-ös szabálynak megfelelő terv alapján. Jelenleg is több új hajó készül minden évben. Az utóbbi nyáron (2005) például két új 22-es scharenkreuzer készült (Svédországban). Mindkét új hajó üvegszál erősítésű műanyagból készült.
A 30-asok a legelterjedtebbek, megtalálhatók Svédországban, Németországban, Ausztriában, Svájcban, Magyarországon, Finnországban, Angliában, Ausztráliában, Dél-Afrikában és az Észak-Amerikai Nagy Tavakon.
Végül egy kis nyelvészeti elemzés. Angolul gyakran "Skerry Cruiser"-ként emlegetik a "Square Metre Yacht"-okat. Ez csak a svéd skärgardskryssare szó téves fordításából ered és semmi köze az angol cruiser (cirkáló, jacht) szóhoz. A svéd skärgårdskryssare vagy a német Schärenkreuzer szó egyszerűen annyit jelent, hogy a hajó jól cirkál a szigetek között. (A német scharen szó összevontat jelent. Magyarul sokszor csak cirkálónak nevezik, így egy kicsit elmosódik a határ a scharenkreuzerek és az 50-es vagy 70-es cirkálók között, amelyek nem scharenkreuzerek.)